Újrakezdés - Süni torta

Egy ideje érzem, hogy ez lesz az újrakezdés napja... Szebb napot nem is választhattam volna.

Nehéz szavakba foglalni, hogy mit érzek, azt hiszem nem is próbalom. Ki átélte úgyis tudja, ki még nem, azt kívánom, minél később tapasztalja meg. Egy pillanatra hunyjuk be szemünket és gondoljunk Szeretteinkre, akik már fizikai síkon nincsenek velünk.

Apoca nagyon hiányzol. Ma lenne a születésnapja. Ő kezdte a márciust én zártam…

 

Apukám kedvenc tortája az „Árzabáló” üzletláncban kapható Süni torta volt. Imádta a sok krémet, a rajta lévő sok-sok marcipánt. Én is… Emlékszem egyszer nagyon régen ezt a tortát vittük vendégségbe, már készültünk, hogy milyen jót eszünk. Akkora sikere volt a tortának, hogy még a 2 éves kislány is alig tudta abbahagyni, nagy örömünkre nem is nagyon maradt nekünk.

Tavaly kitaláltam, hogy meglepetésnek elkészítem a diétás változatát. A receptet eddig nem posztoltam, most teszem közzé.

Elöljáróban ez volt az első figurás tortánk. :)

 

 

Kedves Lányok!

Nagyon szépen köszönöm a mai napot, fantasztikusan kedvesek vagytok. :)

Puszi: Katica

Boldog névnapot

Boldog névnapot Pici Lány! :)

Nagyon-nagyon sok szeretettel köszöntünk névnapod alkalmából, Eszterke!

"Hogyha szeretsz, add a kezed,
és ne kérdezd, hogy ki vezet,
és ne kérdezd, hogy hova megyünk,
csak azt kívánd, örökre együtt legyünk."
(Love story)

Sznnö :)

Epres mascarponekrém

Szeretem ezt a gyors és nagyon finom desszertet. Pillanatok alatt készen van és most az eper szezonban kihagyhatatlan. Télen eperlekvárból készítem, amikor valami gyors nyári ízre vágyunk. 

• 0,5 kg eper
• 0,5 kg Milfina light mascarpone (Aldi)
• ízlés szerint xilit vagy porcukor (2-3 evőkanál)
• 0,3 dl hideg tejszín
• fél zacskó Amaretti keksz

A kekszből és az eperből pár darabot félreteszünk a díszítéshez.

A megmaradt epreket alaposan leturmixolom,  összekeverem a mascarponéval és a xilittel. Közben felverem a hideg tejszínt, hozzákeverem az epres krémhez.

Megkóstolom, szükség szerint édesítem.

A kekszekből (ha gyerekek nem esznek belőle vodkába megmártom) egy edény  aljára dobálok pár szemet, rákanalazom a krém egy részét, majd újabb sor keksz. Addig folytatom míg van krém.

A tetejét tetszés szerint díszítem.

Már így is fogyasztható, de igazán a hűtőben pár óra alatt a keksz átpuhul, és az ízek összeérnek.

  

Búcsú

Drága Apuc!

"Az Apák nem hallnak meg. Csak a szívük pihen meg örökre!"

Nem tudom szavakba foglalni, mit érzek. Zoli küldte ma nekem ezt a szép dalt, amit szombaton hallottak. Most én hallgatom és a közös emlékeinkre gondolok.

Dalszöveg:

Balu: Amíg őriz a szemed,
 Amíg lehunyt szemmel látsz,
 Lehet,elmegyek,de itt leszek,
 A lábnyomomban jársz.
 Amíg érez a kezed,
 Amíg néha még rám vársz,
 Egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz.
 Nézd,itt az arcodon egy csepp,hogy eltévedt!
 Sose bánd,ne szégyelld!
 Egy cseppnyi bánat ébredt ma értem és érted.

 Maugli: Aki álmomra ügyelt,
 Hogyha gonosz hold kelt fel,
 Ki a kedvemért jövőt remélt,
 Az hogyan hagyhat el?
 Aki járt minden úton,
 Aki ismert minden szót,
 Ki száz szavamnak hangot adott,
 Többé sose szól?
 A szívben,ha mennydörög,
 S a szemre felhő száll
 Zápor,ha szakad,
 Új folyó,ha fakad:
 Miért fáj,miért fáj?

 Balu: Amíg őriz a szemed,Amíg érez a kezed,
 Amíg éltet a szíved,Ne félj!!!
(Dzsungel Könyve - Amíg őriz a szemed (Dés-Geszti))

A másik dal, aminek a refrénje két napja, mióta elmentél folyton a fejembe jár:

"Ég és föld között repülj velem, vezess át az életen, napot fess a szürke holdra! Ég és föld között repülj velem, vezess át az életen, vigyél át a túlsó partra! "

Nagyon hiányzol, a sok szép emléket szívembe örökké megőrzöm.

puszi: Katuska

Boldog Anyák Napját! :)

Hogyha virág lennék,
 ölelnék jó illattal;
 Hogyha madár lennék,
 dicsérnélek zengő dallal;
 hogyha mennybolt lennék,
 aranynappal, ezüstholddal,
 beragyognám életedet csillagokkal.

 Virág vagyok: ékes
 piros szirmú, gyönge rózsaág;
 madár vagyok: fényes
 dalt fütyülő csöpp rigócskád;
 eged is: szépséges
 aranynappal, ezüstholddal,
 beragyogom életedet csillagokkal.

                             (Pákolitz István: Anyámnak)